Budism Calea de Diamant in Romania

Buddhizmus - alapfogalmak

Ki volt Buddha?

Buddha Indiában született körülbelül 2560 évvel ezelött, királyi család sarjaként egy magasan fejlett kultúrájú társadalomban. A fiatal herceg rendkívül kiváltságos körülmények között nött fel, egészen 29 éves koráig csak az élet kellemes oldalát ismerte. Mikor életében elöször elhagyta palotáját, világa a feje tetejére állt. Három egymást követö napon látott egy súlyos beteg, egy idös és egy halott embert. Ennek folytán ráébredt az öregség, a betegség és a halál elkerülhetetlenségére, valamint minden dolog mulandóságára - mindez nagyon felkavarta. A következö nap hajnalán egy jógi mellett sétált el, aki mély meditációban ült, és tudatuk összetalálkozott. Ezen inspiráció hatására a herceg elhagyta otthonát és családját, hogy olyan tanításokra leljen, melyekkel legyözhetö a halál és a szenvedés. Számos tanító mellett tanúlt, de senki sem volt képes elvezetni öt a végsö célhoz.
35 éves korában, hatévnyi mély meditáció után, megismerte tudata valódi természetét, és megvilágosodott. Ráébredt a dolgok lényegére: a mindenttudó térre, mely mindent lehetövé tesz, ennek ragyogó világosságára, mely játékosan kifejezi a tudat gazdagságát és határtalan szeretetére, mely elõtt nincsenek akadályok.
A következö 45 évben Buddha azokat a módszereket osztotta meg tehetséges tanítványok ezreivel, melyekkel elérhetö a cél, a megvilágosodás.

Mit tanított?

Buddha mindenki számára érthetö, az életben kiválóan használható magyarázatokat ad arról, hogy mi a végsö valóság és mi az, ami feltételekhez kötött. Ezek megértésével tartós boldogságot tapasztalhatunk. A buddhizmus nem ismer dogmákat, söt bátorít, hogy tegyünk fel kérdéseket. A megértett információ a megfelelö meditációkon keresztül saját tapasztalattá válik, a kiegészítö módszerek pedig megszilárdítják az elért tudatszinteket.
Buddha tanításainak célja, hogy teljesen kibontakoztassuk a test, a beszéd és a tudat bennünk rejlö lehetöségeit.

Mi a karma?

A karma buddhista szemszögböl nem sorsot vagy elrendeltetést jelent, hanem "tett"-ként vagy "ok-okozat"-ként fordítható. Egyszerüen megfogalmazva müködését: minden tett - legyen pozitív vagy negatív - benyomásokat hagy a tudatban. A tudat tartalma határozza meg, milyennek tapasztaljuk a világot. A negatív benyomások természetesen elkerülhetetlenül jövöbeli szenvedéshez vezetnek. Ha tehát megértjük, hogy gondolatainkkal, szavainkkal és cselekedeteinkkel mi ültetjük el, amit a jövöben tapasztalni fogunk, ott a kulcs a kezünkben ahoz, hogy változtassunk az életünkön.

Mi a meditáció?

A meditáció a már megértett információt tapasztalattá változtatja. Elsõ szinten az a célja, hogy lenyugtassa és egyhelyben tartsa a tudatot. Teret hoz létre a tapasztaló és annak tapasztalatai között, a bölcs ember számára lehetövé téve, hogy az élet komédiáiban vállaljon szerepet, és távol tartsa magát a tragédiáktól. E védelmezö távolságot általában úgy alakítjuk ki, hogy a légzésünkre figyelünk, vagy egy buddhaformára öszpontosítunk. Ha képesek vagyunk ezt a tudatállapotot megtartani meditációnk "laboratóriumi körülményei" között, fokozatosan meg fogjuk valósítani a hétköznapokban is. Ez a fejlödésünk elsö lépése, mely a mély felismerés, valamint a komplikáltabb gyakorlatok alapja.
A meditáció második szintjén nem formán meditálunk, hanem magára a tudat természetére tekintünk - ezért nevezik a mély felismerés gyakorlatának. Anélkül vagyunk tudatosak, hogy tudatosságunknak bármilyen tárgya lenne - így a felismerés és a megértés spontán módon bontakozik ki.
Tehát összefoglalva elmondhatjuk, hogy a meditáció a tudat öszpontosítása valamire, majd az ezen alapuló és ebbõl kibontakozó tisztánlátás.

Mit jelent a megszabadulás és a megvilágosodás?

A megszabadulás annak a felismerését jelenti, hogy a test, a gondolatok és az érzések állandóan változnak, s ezért nem tudnak egy valóban létezö ént felépíteni. Így többé már érezzük magunkat áldozatnak, ami minden szenvedés forrását jelenti. A megvilágosodás a következö lépés. Itt a tudat tiszta fénye minden tapasztalást beragyog. Nincs többé elválasztás a tapasztaló, a tapasztalt dolog és a tapasztalás között. A tudat minden pillanatban élvezi kibontakozó tulajdonságait, önmagában szabad, minden spontán és eröfeszítés nélküli.

Hogyan valósítható meg a félelemnélküliség?

Láma Ole Nydahl, korunk legjelentõsebb nyugati buddhista tanára a következöket tanácsolja a félelemnélküliség megvalósítására: "Minden félelemtöl megszabadulhatunk azzal, hogy jót kívánunk minden lénynek, minden egyes nap, amikor és ahol csak tudunk - szüntelenül és szentimentalitás nélkül. Ha embereket látunk, gondoljunk arra, hogy "bárcsak boldogok lennének". Ha valami szépet látunk, gondoljunk arra, hogy "bárcsak mindenkinek lenne ilyen". Ha így gondolkonunk - és ezt megígérem nektek - néhány éven belül minden félelmetek elpárolog. Valóban eltávolíthatjátok öket. A mások iránti jóindulat és jókívánságok felaprítják a félelmet. Ezt azonban eltökélten kell tennünk: mindég tudatosan boldogságot kell kívánnunk minden lénynek - így a félelem szertefoszlik."
Láma Ole javaslata: igazíthatjuk ezen kívánságok tételét karóránk óránkénti csipogásához, így mindég eszünkbe fog jutni.

Miben különböznek a buddhista irányzatok?

Buddha három különbözö típusú embernek adott tanácsokat. Akik el akarták kerülni a szenvedést, azok az ok-okozat törvényéröl kaptak tanítást. Akik inkább másokért akartak többet tenni, azoknak az együttérzésröl és a bölcsességröl beszélt. Azokkal pedig, akiknek erös bizalmuk volt a saját és mások buddhatermészetében, a tudat közvetlen tapasztalatának látásmódját osztotta meg, amit Nagy Pecsétnek hívnak (tibetiül: Csakcsen, szanszkrit nyelven: Mahamudra). Az elsö szintet ezek közül Kis Útnak vagy Hinajánának, Teravádának, a másodikat Nagy Útnak vagy Mahajánának, még a harmadikat Gyémánt Útnak vagy Vadzsrajánának nevezzük.
A Gyémánt Úton megtanuljuk a minket körülvevö világot gazdag és önfelszabadító módon szemlélni. A gyakorlatok mély belsö gazdagságot fejlesztenek ki, természetességhez, megingathatatlansághoz vezetnek, s végül kibontakoztatják a tudat megvilágosodott erejét.

A Karma Kagyü Vonal

A Karma Kagyü vonal a tibeti Gyémánt Út buddhizmus legjelentösebb iskoláinak egyike, mely a hangsúlyt a meditációra és a tudat közvetlen megtapasztalására helyezi. A Karma Kagyü vonal legjelentösebb tanítói az egymást követö Karmapa-inkarnációk.

A Karmapák

A Karmapa szó jelentése "a buddhaaktivitás embere". Ö a tibeti buddhizmus elsö tudatosan újraszületett tanítója. A 16. Karmapa a kínai megszállás miatt elhagyta szülõföldjét (1959), biztosítva ezzel a Karma Kagyü vonal fennmaradását. Többször járt Nyugaton, hogy a buddhista tanításokat itt is meghonosítsa. A vonal jelenlegi vezetõje a 17. Karmapa, Táje Dordzse.

Láma Ole Nydahl

Láma Ole Nydahl egyike azon kevés nyugatinak, aki a tibeti buddhizmus feljogosított tanítója és meditációs mestere. 1969 decemberében Láma Ole és felesége, Hannah a század egyik legnagyobb jógiának és a Karma Kagyü vonal vezetöjének, a 16. Karmapának elsö nyugati tanítványai lettek. Karmapa mély hatást gyakorolt az életükre, és egyben felkérte öket arra, hogy hozzák el a buddhizmust Nyugatra. Az elmúlt több mint harminc évben megállás nélkül utaztak világszerte, tanításokat adva és meditációs központokat alapítva. Láma Ole spontán frissessége bepillantást nyújt abba az állapotba, melyet mindenki érthet, ha saját tudatának természetes állapotában idözik.

Miért fontos a nyugati buddhizmus kialakulása?

A buddhizmus 2500 évvel ezelött jött létre Indiában, és kifejezésmódjában mindég, amikor új országba érkezett, alkalmazkodott az emberek igényéhez. Az indiaiak és a tibetiek nagyon különbözöek - ugyanígy a mi nyugati világunkban sem fejlödhetne semmi olyan, ami egzotikus vagy teljesen idegen számunkra. A tudat természetére mutató legmagasabb szintü tanítások olyanok mint a gyémánt: áttetszök, elpusztíthatatlanok és mindég olyan szinezetet öltenek magukra, amilyen társadalomba kerülnek. Ma a buddhizmus olyan formája jelenik meg, ami sokkal inkább megfelel a Nyugat képzett és független elméinek. Ez persze nem jelenti azt, hogy bármi újat kitalálnánk, vagy hozzáadnánk a tanításokhoz. Mivel 84 000 tanítás közül válogathatunk, erre nincs szükség.

Meditációs központok

A demokrácia, az átláthatóság, a müveltség, a kritikus gondolkodás és az Internet jelentösen hozzájárul ahoz, hogy az emberek megosszák egymás közt a buddhista tanításokat, részt vegyenek rajtuk és beillesszék öket az életükbe. A buddhista gyakorlatok elsajátítására és életbentartására jöttek létre a buddhista Gyémánt Út központok, melyeket világi gyakorlók csoportjai alkotnak. Müködésük barátságon és bizalmon alapul. Ez az "idealista ragasztó", amely összetartja öket, és biztosítja, hogy ne váljanak merevvé és intézményessé. Ha a csoport egy tagja fejlödik, azzal mindenki nyer. Ezek a központok tehát hasznos módszerekkel, élõ példákkal és bizonyítékkal szolgálnak arra vonatkozólag, hogy a tanítások müködnek.
Láma Ole Nydahl a 16. Karmapa megbízásából már több mint 400 ilyen központot alapított világszerte.